2014. november 23., vasárnap

7.rész : A boldogító IGEN!

Zene bekapcs. Világ ki és nyomás olvasni. Annyit mondok, hogy : nászéjszaka. És remélem tetszik majd . Zene : http://www.youtube.com/watch?v=Z018tcKmXu4 . Ha vége indítsd újra.

*~*

Reggel a napsugarak finom érintéseire keltél. Amint kinyitottad álmoskás szemeid, gondolataid azonnal a tegnap estére kalózoltak vissza. Lánybúcsú. Az este amikor búcsút intettél az addig kötelesség mentes életednek, hogy ma boldogan csöppenj bele az igaz szerelem tengerébe. Tudtad, hogy vele még a legrosszabb pillanatokban is boldog leszel. Egy percig sem kételkedtél ebben. Furcsa volt, hogy nem fekszik melletted, hogy nincs ott veled, hogy kivételesen nem a karjai közölt ébredsz. De ennek az oka kellemes és addig még soha nem érzett érzéssel árasztotta el minden porcikád.

Te : Ma van a Nagy Nap. Ma végre hozzá megyek.- suttogtad magadnak, miközben derült arcodat figyelted a tükörben.- Én végleg a tied, de pedig csak az enyém.- érintetted meg aprócska szíves medálod.- Szeretlek.- csordult ki egy könnyed.

Finoman letörölted, aztán lementél. Másképp néztél mindenre. Minden apró tárgy, minden sarok sokat jelentet számodra. A képek irányába indultál. A kandallón helyezkedtek el. Alaposan megnézted mindent. Emlékek siklottak át rajtad. Az első találkozás, a sok randevú, az első csók, az első együttlét. Minden közös élményt sikerült újra átélned. Oly' annyira elérzékenyültél, hogy megint bekönnyesedett szemekkel álltál ott. A hasadat szárnyaló lepkék lepték el és a szíved gyönyörű ritmusra dobbant. A szerelem dallama perdítette táncra. Tested forró volt, lelked pedig az egekig szárnyalt. Hiányzott, hogy ott legyen veled, hogy most átkarolja hátulról a derekad és lágy puszival aranyozza be a napod. De a tudat, hogy pár órán belül az övé leszel egy életre, kárpótolt. A csengő hangja zökkentett ki szerelmes gondolataidból. Kezeiddel felszárítottad könnycseppjeid, majd ajtót nyitottál.

Raf : Megjöttünk.- ölelt szorosan magához.- Édesem miért sírsz?
Te : Semmi bajom, csak ma valamiért nagyon érzékeny vagyok.
- váltatok el.
Anya : Gyere ide kincsem.- pillanatokon belül karjai között voltál.
Nad : Ne sírj drágám. simította meg buksidat.
Car : Nem sírj, mert én is fogok.- szorított magához.
Te : Jó rendben.- mondtad elcsukló hangon, aztán megtörölted nedves szemeid.- Menjünk be.
Anya : Nyomás fürdeni és öltözni, addig mi összedobunk neked valamit.- csukta be a fehér fa darabot.
Te : Rendben.- mondtad mosolyogva, majd felmentél készülődni.

Megnyitottad a csapot. Ameddig a kádat megtelt meleg vízzel, addig te a fehér ruhádat csodáltad. Gyönyörű volt. Pánt nélküli szépség. Felül egy meseszép rózsa díszítette, miig alja habosan dobta fel életed egyik legmeghatározóbb ruháját. Óvatosan végigsimítottál rajta, miközben egy nagy sóhaj hagyta el ajkaid. Elmosolyodtál, majd a fürdőbe mentél. Ledobtad magadról az éjjeli viseleted és engedted, hogy a kellemesre sikeredett víz kényeztesse tested.

Car : (Neved).- hallottad meg hangját a túlsó oldalról.- Megjött a fodrász.
Te : Azonnal megyek.- már lassan 30 perce áztattad magad.
Car : Rendben, de siess.Két óra és esküvő.- nem láttad, de érezted, hogy mosolyog.
Te : Megyek már.

Magadra kaptál egy törölközőt, majd a már üres hálóba ballagtál. Előkaptál pár cuccot, amit ideiglenesen elvehetsz, majd lementél a nappaliba.

Te : Itt vagyok.- apró lépéseket tettél a lépcsőn, miközben egyik kezeddel a korlátba kapaszkodtál.
Nad : Ülj le édes. Nincs sok időnk.- nevetett rád.

Helyet foglaltál, aztán a fodrászod neki is látott a hajadnak, majd a sminkednek. Az egyszerű dolgok híve voltál, ezért mindkettő az volt. Frizurád göndörítve volt, egy egyszerű fonással diszítve, sminked pedig visszafogott. Egy teljes óra alatt megvolt minden, már csak a ruha hiányzott. A lányok, Rafaella és Carolina, boldogan segítettek felvenni. Amint magadra öntötted azonnal a tükör elé álltál. Már nem egy kislány, hanem egy felnőtt nő nézett vissza rád. Egy nő aki boldog, aki szerelmes és erős. Egy vidám és gyönyörű nő állt veled szemben.

Anya : Istenem akárcsak egy hercegnő.- sírta el magát.
Te : Anya ne sírj, mert én is elkezdem. - kezeiddel legyezted szemeid.
Nad : Nem sírunk, mert elkenődik a sminkünk.- karolt át.
Car : Úgy bizony. Ez a te napod.Nem szabad sírnod.- nézett szemeidbe.
Raf : Carolinának igaza van. Fel a fejjel. Nincs több könnycsepp.- mosolygott rád.
Te : Igazatok van. Ma nem szabad sírnom.- figyelted őket.- Köszönök mindent.
Nad : Ugyan már. Nem kell megköszönöm.
Raf : Anyának igaza van. De ideje indulni.- fogta meg a kilincset.
Te : Apa még nincs itt?- fordultál anyukád felé.
Anya : Lent vár.Alig várja, hogy láthasson.
Car : Akkor mutassuk meg neki a menyasszonyt.- nevette el magát.

Alig, hogy kifértél az ajtón. A lépcsőfokokra most különösen figyeltél, mivel magassarkúban voltál. Édesapád izgatottan várt rád a nappaliban. Amikor meglátott a szája tátva maradt. Perceken át figyelt téged.

Te : Mi az? - kérdezted kedvesen.
Apa : Annyira gyönyörű vagy. - fogta meg kezeidet.- Gyönyörű és felnőtt nő.
Te : Igen, de mindig a te kislányod maradok.- ölelted magadhoz.
Anya : Indulhatunk?
Te : Igen. Mehetünk.- megragadtad apukád karját, aztán mindannyian elhagytátok a házat.

A templom fél órára volt tőletek. Te és a szüleid együtt mentetek. A hátsó ülésen foglaltál helyett,a ruhád miatt.Izgatottan vártad, hogy végre oda érjetek. Gyorsan vetted a levegőt és nem fértél a bőrödbe, egészen addig ameddig apukád le nem parkolt.Miután kiszállt és megkerülte az autót téged is kisegített. Tenyered tenyerébe csúsztattad és úgy pattantál ki a kocsiból. A tömeg a templom előtt várta, hogy megcsodálhasson téged. Sok mosolygó arc vett körül. Család, barátok, ismerősök és megannyi rajongó. Jól esett, hogy ennyien szeretnek és támogatnak titeket és a közös jövőtöket.Apukáddal az ajtó elé áltatok, a sok ember pedig befáradt a templomba. Ez volt a jele annak, hogy elkezdődhet az esküvő. Az ajtó kinyílott, te pedig apukád karjába kapaszkodva léptél be. A kedvenc zenétek szólalt meg és zengte be az Úr házát.Neymar feléd fordúlt és csillogó szemekkel bámult.Apró lépésekkel közeledtetek felé.Amint oda értetek édesapád átadod neki.Megfogta kezed és maga mellé húzott. Mélyen a szemedbe nézett és észvesztően mosolygott rád, amit boldogan viszonoztál.

Ney : Nem találok szavakat. Csodálatosan festesz. Egyszerűen gyönyörű vagy hercegnőm.- fogta meg pici állad.
Te : Köszönöm. Te is jól nézel ki.- nevetted el magad.
Atya : Kezdhetjük? - kérdezte halkan.
Ney : Persze Atyám.- majd mindketten felé fordultatok és hatalmas mosolyt varázsoltatok arcotokra.

A szokásos papi beszéd után, hogy miért gyűltetek ma össze, az Atya megkezdte az összeadásotokat. Szíved nagyokat dobbant és tested újra felforrósodott. Te és Neymar letérdeltetek, a többiek pedig állva nézték végi az összeadást.

Atya : Neymar Da Silva Santos Júnior, megfontoltad-e Isten színe előtt szándékodat és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
Ney : Igen.
Atya : Ígéred-e, hogy leendő feleségedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
Ney : Ígérem.
Atya : Elfogadod-e a gyermekeket, amikkel Isten megajándékozza házasságotokat?
Ney : Elfogadom. - szélesen mosolygott.
Atya : Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint neveled őket?
Ney : Ígérem.
Atya : (Teljes Neved), megfontoltad-e Isten színe előtt szándékodat és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
Te : Igen.
Atya : Ígéred-e, hogy leendő férjedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
Te : Ígérem.
Atya : Elfogadod-e a gyermekeket, amikkel Isten megajándékozza házasságotokat?
Te : Elfogadom. - néztél szembogaraiba.
Atya : Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint neveled őket?
Te : Ígérem.

Te és Neymar egymás tekintetét fürkésztétek végig. Nem tudtad levenni szemeidet az övéiről. Túl szépek voltak és túlságosan szereted Őt ahhoz, hogy most másra figyelj és ne rá. Egyedül Davi vette el a figyelmetek, mikor aranyosan oda sétált a gyűrűkkel a kezében.

Atya : Neymar, nyilatkozzál Isten és az anyaszentegyház színe előtt, akarod-e a jelenlevő (Neved) -t feleségül venni?
Ney : Igen. - nevetett.- (Neved), Isten szent színe előtt feleségül veszlek.- húzta fel a gyönyörű ékszert.
Atya : (Neved), nyilatkozzál Isten és az anyaszentegyház színe előtt, akarsz-e a jelenlevő Neymar-hoz feleségül menni?
Te : Igen.-hatalmas mosoly jelent meg baba arcodon.- Neymar, Isten szent színe előtt feleségül megyek hozzád. - aztán te is felhúztad az ujjára.
Atya : Mivel Isten rendje szerint akartok egymással házasságban élni, és ezt az élő Isten színe és az egyház tanúi előtt kijelentettétek: ezért egybekötlek titeket Isten igéjével és áldásával az Atya, Fiú, Szentlélek nevében, hogy amit Isten egybekötött, ember azt el ne válassza. Ámen. - kezét levette összekulcsolt kezetekről.- Megcsókolhatod a menyasszonyt. - szólt Neymar-hoz.

Neymar és te lábra áltatok. Mélyen szemeidbe nézett. Elvesztél ragyogó tekintetében. Neymar finoman kezei közé fogta arcodat és gyengéd. szerelmes csókot lehelt puha ajkaidra, mire mindenki visítani és tapsolni kezdett.

Ney : Szeretlek.- váltatok el egymástól.
Te : Én is téged.- görbe vonalka jelent meg szád szélén.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése